Várad várának története
A fénykép forrása: http://www.mult-kor.hu/
(Szent) I.László emeltette püspöki székhellyé, kinek első püspöke unokafivére Könyves Kálmán volt. Később magyar királyként uralkodott a magyar trónon (1095-1116).
Hozzászólás
Történelmi áttekintés
A fénykép forrása: http://www.mult-kor.hu/
(Szent) I.László emeltette püspöki székhellyé, kinek első püspöke unokafivére Könyves Kálmán volt. Később magyar királyként uralkodott a magyar trónon (1095-1116).
- 2012 október 03
- Jancsó Norbert
A Jancsó család
"Szent István koronájához tartozó országok mindenikében találtatik Jancsó néven nevezett család különféle előnevekkel, hol pedig a nélkül.
A több százados fáknak nagy és sokfelé elágazó gyökerei vannak; és a hol legtömöttebb a kisarjadzás, ott van közelben a törzsök is.
A Jancsó család többféle elágazó fájának törzsöke Háromszék megyében Kézdiszéknek Nagy-Nyujtód községében van; évszázadoktól fogva ez a Jancsók ősfészke. - Innen származtak szét Erdély, Magyarország és Horvát-Tótországba; mit igazolnak a különféle helyeken levő Jancsók családügyi iratai és hivatalos okmányai.
Vannak nyujtódi, esztelneki, gelenczei, gidófalvi, hévizi, kézdivásárhelyi előnevü Jancsók, melyek közül legnevezetesebb, legtehetősebb s egyuttal a legnépesebb a nagynyujtodi előnévvel biró Jancsó család, mint az esztelneki, gelenczei, szepes- és biharmegyei és bánáti Jancsó nemzetség valódi és adatokkal beigazolt törzse."
Forrás: Bakk Endre: A Jancsó család története
- 2012 január 26
- Bakk Endre
A magyar nép művészete - Székelyföld
II. Kötet – A SZÉKELYFÖLDI, A CSÁNGÓ ÉS A TOROCKÓI MAGYAR NÉP MŰVÉSZETE
Budapest
Franklin-Társulat
Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
1909
Székelyföld
SÓVÁRAD. (IV. tb.)
- 2010 július 14
- Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda 1909
Címerekről, kialakulásukról, szerepükről, használatukról, (a Jancsó címerről)
A címertan más néven a heraldika használata Mo-on nem olyan régi mint a Szent István-i államiságunk. Természetesen a törzsfők megjelölése, nemzetségük bemutatása korábban is megvolt utalva pl: az Árpád nemzetségre, jellemzően a családi színekre a zászlókon, pajzsokon:piros-ezüst színek vízszintes páros osztással. A kettőskereszt a címerükben III. Béla királyhoz (Kr. u. 1172-1196) köthető ez a bizánci kultúrát mutatja ugyanis a bizánci udvarban nőtt fel, majd Imre fia lesz, aki aragón (spanyol) hatásra a felesége révén címerpajzsába beilleszti az oroszlánokat. Mo-on a címerek a (heraldika) kultúrája 14. sz ban lett elterjedve, hála az Anjouknak, a francia-szicíliai ágnak, Károly Róbertnak (1310-42) más néven Carobertónak és fiának, I. (Nagy) Lajosnak (1342-82).
A címerek elsődleges szerepe a család megjelölése volt valamilyen módon vagy ennek megmutatása, különbözőségének bemutatása és kivételesen a többi társ. osztálytól való megkülönböztetése Számos helyen tudták megmutatni magukat: pl. (a kir. udvarban,ahol laktak vagy ne adj Isten a csatatéren, ezeket pajzson, takarókon, zászlókon, kocsikon, ruhán, pecsétnyomón stb. jelenítették meg. A csatatéren ez még jól is jöhetett, mert a középkorban a nemeseket,ha a hadi helyzet rosszra fordult, nem mint egyszerű zsoldos, fegyveres, stb. kategóriájában tartották, akikkel nem sokat bibelődtek a csatamezőn, hanem váltságdíj fejében meghagyták életüket.
- 2009 november 21
- Jancsó Norbert