Magyarvista (1899-ig Vista, románul Viștea) falu Romániában Kolozs megyében.

Kolozsvártól 14 km-re északnyugatra a Nádas (patak) jobb partján fekszik.Fekvése

Nevének eredete 

Neve a szláv Visata személynévből ered.

Vista nevét szláv eredetű szónak tartják, melynek jelentése: kilátó, kilátóhely. És valóban, az egykori Vista tényleg kilátóhely volt, mert a mostani településhez képest az ősi falu a Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti dombgerincen feküdt, ahonnan jó kilátás volt Kolozsvárra, Gyalura, Bánffyhunyad felé, illetve a hajdani Szolnok-Doboka megyére^[2]

Története 

1229-ben Visata néven említik először. 1291-ben Vysta települést III. Endre több más községgel együtt kivette a világi bírák hatásköréből, és az erdélyi püspök alá rendelte.
1291-ben püspöki birtok volt, papja a Monoszló nemzetségből származó Péter volt, aki valószínűleg a falu Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is építtette.
1332-ben papja 16, 1334-ben 12 garas és 6 keresztes bani pápai tizedet fizetett.
1395-ben IX. Bonifác pápa bullája a vistai Szent Péter plébánia templom oltárigazgató papjának Lászlónak jutalmul szép javadalmakat rendelt.
1437-ben Aszalós (Azalos) fia Mihály, László fia Márton, Szomordoki András, Bese Péter, Sólyom András, Nyilas Jakab, Fodor Péter, Nagy Tamás, Drágfi Albert birtoka volt.
1450-ben Barabás fia Balázs birtoka volt.
1542-ben a gyalui vártartomány falvait - köztük Vistát is a fejedelmi udvartartáshoz rendelték.
1580-ban Vista iskoláját is említették.
1580-ban említik Vista első iskoláját is.
1602-1848 között rövid megszakításokkal magán földesúri birtok volt.
1666-tól a Bánffyak birtoka, 1760 után az Eszterháziaké lett.
1910-ben 1400, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Nádasmenti járásához tartozott.

Magyarvistai templom belső

Magyarvista lakói, mint a kalotaszegi emberek általában kezdetben főleg földműveléssel, állattenyésztéssel és mészégetéssel foglalkoztak. A szájhagyomány szerint több fogat ökör szállította innen Kolozsvárra az égetett meszet.

Az 1870-es évek körül az itt átmenő Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építési munkálatainál nagyon sok olasz kõfaragó-építõmester dolgozott, akiktől a vistai emberek eltanulták a kőfaragó mesterséget, késõbb pedig bányákat kitermelve sajátos módon termelték, majd faragták ki a követ különbözõ házak, paloták díszítésére. Többek között a budapesti Országház egy része is a vistai mesterek munkájával épült. A környék településein már messziről felismerhetők az általuk épített, fehér mészkőből faragott díszes épületek.
A kőfaragást a mai napig fő foglalkozásként űzik a magyarvistasi emberek, és nemcsak Romániában, de Magyarországon és Németországban is dolgoznak vistai kõfaragó mesterek.

A vistai asszonyok pedig máig gyöngyfűzéssel is foglalkoznak.

Nevezetességek 

• Református templom - a 13. század végén többször átépítették. A templom kazettás mennyezetét 1765 és 1787 között festette Umling Lőrinc.

A 20. század elején középkori freskót találtak benne. Tornya nincs, helyette különálló fa harangláb áll mellette. 1580-ból származnak falu református egyházáról az első írásos emlékek. 1563-ban a közeli Kolozsváron jelent meg nyomtatásban a latin nyelvű Heidelbergi Káté és így az alig 20 km-re fekvő Magyarvista falu lakói hamar áttértek a református hitre. A magyarvistai templom egyik harangját még Mátyás király adományozta a falunak.

Híres szülöttei 

• Vistai András János (1926. április 5.-Bukarest, 2006 február 25. szerkesztő, műfordító

• Mátyás István Mundruc (1911-1977) - a kalotai legénytánc kiváló mestere.