Kurtapatak legidősebb polgárát köszöntötték

Varga Attila és Domokos Ferenc, Esztelnek község polgármestere, illetve alpolgármestere, Varga Katalin tanítónő, Baka Mátyás és Bajcsi Ildikó nyugalmazott pedagógus, valamint az esztelneki Nagy Mózes-iskola furulyacsoportja az őt gondozó unokaöccse, Jancsó László családi portáján köszöntötte fel a száz évvel ezelőtt született Jancsó Jánost.
A község legidősebb lakója négy évig volt szovjet hadifogságban, és többek között a téli olimpia mai helyszínén, Szocsiban is raboskodott. János bácsi jó egészségnek örvend, szervi betegsége nincs, a hallása és a látása viszont gyengült. A második világháború idején egy golyó összeroncsolta arcát, a szájában robbant fel. Szerkesztőségünk is jó egész­séget kíván a százéves János bácsinak.
(iochom)
 
 

 

Bővebben...

Boldogság

 Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni Zonda Attila írónak, hogy megjelentethettük honlapunkon a Jancsó Pista bácsiról szóló novelláját, ami egyben a Boldogság c. kötet címadó novellája is!  A kötet hamarosan elérhető lesz a United P.C. kiadó oldalán.

Mi a boldogság? Hát ez a boldogság, amikor hiszed, hogy a lámpában a gáz soha nem fogy el, amikor úgy érzed, hogy Kovács Apollónia csak neked énekel...

 

Egyszer, az életben legalább egyszer mindenki boldog, még akkor is, hogyha ehhez legtöbbször pénz is kell. 

Még Jancsó Pista bácsinak is megadatott egyszer az életében, és még pénz is hozzá, nagyon-nagyon sok pénz.

Ki tudja, mióta van ez így a felső-háromszéki székely faluban, hogy a gombászás nem az életerős, szabad székely kenyere? Inkább csak mi gombásztunk, kamasz gyermekek, nadrágszíjasok, de közülünk is inkább csak azok, akiknek a családjában hiányzott a biztos kereset. A jobb jövedelmű családok gyermekei nem érhették be a gombászás kalandos és megbízhatatlan jövedelmével. Ők, illetve mi már biztosabb kenyérkeresetet választottunk, kaszáltunk részébe, kapáltunk, állatot etettünk, fát vágtunk.

Még a kollektívbe is el kellett járni vakációban, normáztunk az édesanyák, édesapák nevére azért, hogy ha majd megöregszenek, legyen valamiféle nyugdíjuk. A gombászás, az egy bizonytalan kereset hírébe állott, „olyan, mint a kutya vacsorája”. Komoly ember és annak a gyermeke nem igen gombászott. A gombászókkal mindig csúfolkodtak. „Halász, vadász, madarász, üres tarisznyában kotorász.”

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára