Nyújtódi ág (1625)

"Nagynyujtódi Jancsó Istvánt és testvérjét Gáspárt 1625. jan. 25-én Bethlen Gábor Gyula-Fejérvárott czímeres levéllel tüntette ki. "
(Gyfv. LR. XV/109, 110.) 

Leszármazás: Tőlük több ágban vezethető le a család, akiknek egyes ágai a nyújtódi, kézdivásárhelyi,  esztelneki, gidófalvi, hévizi előneveket használták. Gáspárnak csak női leszármazottai ismertek, István unokái, István és János Kézdivásárhelyre költözve egy-egy ág alapítója lettek.  Történetét és részletes leszármazását l. Bakk Endre: A Bak és Jancsó-család története (Bp. 1883.)

Czímer: kék paizsban fenn befelé fordult két könyöklő pánczélos kar kardot tart, alatta gazdag buzavetés; zárt sisak; takarók: különböző szinek. 

Bővebben...

Kézdivásárhelyi ág (1613)

A család czímeres nemes levelét 1613. július 13-án Báthory Gábortól kézdivásárhelyi Jancsó János lovas nemes  és testvérei Tamás, Jakab, Simon kapta.    

Címerleírás: "Pais ég színnel, melyben egy egész oroszlán, szája kitátva, nyelve kinyújtva, a maga természetes színében lefestve, utolsó két lábán állva, elsők közül pediglen jobblába egy mezítelen felfelé tartott kardot, a másikba pedig egy koronát, és abba egy írótollat tartani láttatik. A Paison feljül egy szájával lefordított katonai sisak tétetett, a melynek tetejét, a királyi ajándék drága kövekkel és gyöngyökkel kiczifrázva ékésit; az ormójáról pedig a sisak oldalán lefolyó abroncsok fejér színűek és mind a két részit a paisnak szépen körülveszik és megékesítik,"                                                                  

Báthory Gábor 1608-1613 között volt Erdély sokat vitatott fejedelme. 

A család tagjai a XVII.sz. elején primipilusok voltak, nemességüket többször felújították. 

A XVIII.században a kantafalvi és kézdi-vásárhelyi Jancsók élnek igazolással. 

1844-ben Jancsó Tamás a kézdivásárhelyi táblán igazolta magát. 

Bővebben...